különbéke

Sulawesi egy 200.000 négyzetkilométeres amőba formájú sziget. Búvároknak az északi szigetek, kulturistáknak Toraja-föld lehet érdekes. Nekünk anyagi okokból is utóbbi jutott. Érdekes egy népcsoport a Toraja. Halálhoz és építészethez való viszonyuk teszi őket azzá. Halottaikat a rizsszüret végéig a nagyszobában aszalják (addig valami spéci balzsammal lassítják az elmúlást), akkor viszont nagy mulatozással és vizibivaly áldozattal engedik útjára őket. A földi maradványokat sziklákba vájt barlangokba helyezik nyugalomra, amik elé az egyértelműség kedvéért a halott szobrát helyezik el. Ezekből  a modernkori sírrablóknak köszönhetően egyre kevesebb van, de a barlangok hűségesen őrzik az eltávozottak porhüvelyét. Íme egy gyermektemető:



És egy felnőtt, lopásbiztos faragással:



Házaik érdekes formája két okra vezethető vissza. Alapformája hajót idéz (a büszke múltra utalva), a tető két csúcsos vége pedig imádott háziállatuknak, a vizibivajank állít mindennapi emlékművet.



A legalsó nyitott tér raktár és nappali, fönt pedig 3 szoba. Egy északi, egy középső,és egy déli. Mi egy autentikus bambusztetejűben laktunk, amiben az egyetlen beruházás az utóbbi tíz évben a WC műanyag merőkiblije volt.



Ha már emlegettem:



A középső szobánk:



A kilátás a szélsőből:



Amit a bivaly néz:



És amit a turista:



Mert nézni azt van mit. A Toraják rizs- és kávétermesztésből élnek. (És egyre inkább turizmusból). Ennek köszönhetően a hegyoldalak ahol csak lehet rizsteraszokkal szabdaltak.



Végül így örül két magyar betyár a hegyilevegőnek és az esőnek: