300 millió lakosával Indonézia a föld negyedik legnépesebb országa, amiből 130 millió egy alig másfél magyarországnyi szigeten, Jáván él. Ez a népSŰRŰség. És ebből adódik a többi. Ahol ugyanis ennyi az eszkimó, nem lehet elég fóka. Ha kevés a fóka, csak a legügyesebb eszkimó eszik. Ezek az eszkimók ügyesek. Nem annyira erőszakosak, mint az Indiaiak, de ugyanúgy megrohamoznak, kérdeznek, ámítanak, csábítanak.

Már a reptér ajtajában megszálltak minket a taxisok, a "hova megyünk?" kérdésekkel. Persze a város nagyon messze, busz nem is jár, és ha járna is csak nagy kerülővel. Nem sejthették, hogy Vitya már járt itt, és kettőnk összesített ázsiai "fóka" múltja majd két év. Busszal mentün, ami járt, és a rettenetes 10 km-t kb. 20 perc alatt teljesítette, tized annyiért mint a taxi. A "hátizsákos negyedbe" érve szomorúan tapasztaltuk, hogy tavaly óta 20-30%-os infláció söpört végig a vidéken, de ilyen a tömegturizmus. Vannak helyek, amit a tömegek még nem fedeztek fel. Elkezd oda járni néhány kalandor, éppen azért, mert nem tömegcélpont. Amikor már elegen jöttek és vitték jóhírét a helynek, jönnek a, jönnek a.... No kik? A tömegek. És így megy egészen addig, amíg az egész világ egy (vigyázat szak-szó-összevonás!) tömegdesztináció nem lesz. Világfalu. Zugok, titkok, meglepetések nélkül. Nem ágálok, így jöttem én is, a tömeggel. Nem ágálok, csak sajnálom kicsit. Milyen varázslatos lehetett a hetvenes években utazó hippinek lenni. "Meghódítani" Nepált, Jávát, Indiát. Első fehérnek lenni egy faluban, először gagyogni kézzel-lábbal a helyi kocsmában, először búcsúzni az idegentől, már nem idegenként...

Ennyit a nosztalgikus vágyódásról. Tömegturistának lenni sem olyan rossz, csak kevésbé romantikus. Ellenben kitartásra nevel és -az eszkimókhoz hasonlatosan- ügyesebbé tesz. A legjobb szállás megtalálása egy egyre tömötteb, és egyre drágább helyen pl. mindennapi tréning. A végére pedig rájössz, hogy nincsen legjobb. Az egyik gyönyörű, de megfizethetetlen, a másik olcsó, de koszos, a harmadik meg korrekt, de eldugott. Mint egy rosszul színezett Rubik kocka. Sokféleképpen kirakhatod, sehogy sem lesz tökéletes. Ha viszont ezt belátod és elfogadod, akárhogyan forgatod, szép.

Ahogyan Jogjakarta is. Milliónyi motorjával, sokezernyi koldusával, ugyanennyi "közvetítőjével" és turistájával. Szivárványszínű Rubik kocka, amit kirakni sosem lehet, forgatni mégis megunhatatlan.

Kopi joss! Megyek aludni, ha hagyod...